Megint kapaszkodnom kellett....

A reggeli kórházas dolgot nagyon utálom! Az NST-n mozogni kell, hát mozogtam is, csak sajnos annyira, hogy a gép nem tudott követni, meg kellett ismételni. Sőt, rengeteget kellett várni, Édesanya be is sokallt, mert fél 9-12-ig távol volt otthonról, pedig sok mindent akart még csinálni.
Édesapa isteni reggelije délben is fincsi volt azért. :)
Aztán polcot faragott, pakolt, dolgozott sokat megint.
Édesanya nekiállt még a konyha maradék részét megcsinálni, le se ült addig, amíg meg nem jött Nagymami. Hozott ebédet (szeretem a főztjét! Ha minden nap hozna, biztos ki se bújnék Édesanyából, hihi). Segített megint takarítani picit, igazi Angyalnagyi! :)
Egyébként ma van a névnapja, Isten éltesse sokáig! (Meg a Dédimamimat is!)

Este Édesanya végre lazult, pihent, és gyertyafényes, füstölős, meleg vizes  fürdőt vett, ami nagyon jól esett. :)

Most már sokat mocorgok, de nem okozok fájdalmat! Lassan tényleg kijövök, becsszó! :) Türelem, Édesanya, de olyan jó Veled így.